A szerelem háromszöge
Sternberg amerikai pszichológus 1986-ban kidolgozott szerelemháromszög elméletében rámutatott arra, hogy az emberek különbözőképpen élik meg a szerelmet. Sternberg szerint ennek az érzelemnek három alapvető összetevője van: az intimitás, az elköteleződés és a szenvedély.
Éppen ezért a kombinációk szerint többféle szerelmi forma létezik, azonban ebben az írásban nem célom ezeket részletesen bemutatni.
Intimitás
Azt jelöli milyen közelségben vagyunk a kapcsolatban egymással és milyen kötődési érzelmeket élünk meg. Az önfeltárás során megmutatunk magunkból valami személyeset, megosztjuk érzelmeinket, történeteinket azzal a várakozással, hogy a másik is ugyanezt teszi. Ezzel tudjuk mélyíteni az intimitást a párkapcsolatunkban.
Szenvedély
Az a belső késztetés, motivációs hajtóerő, ami a szerelem létrejöttéhez szükséges: a fizikai vonzerő, az erotikus érdeklődés, a szexuális beteljesedés, valamint a „szerelmesség” romantikus érzését foglalja magában.
Elköteleződés
Valójában egy tudatos elhatározás, hogy döntést hozunk arról, hogy hajlandóak vagyunk-e időt és energiát áldozni azért, hogy egy adott kapcsolatba belépjünk, vagy benne maradjunk. Ez a komponens tehát egy rövid és egy hosszú távú aspesktust is tartalmaz. A kettő nem jár feltétlenül együtt: előfordul, hogy beleszeretünk valakibe, de mégsem köteleződünk el, és fordítva is: vannak olyanok is, akik elköteleződnek, anélkül hogy beleszeretnének a másikba.
Ha egy kapcsolatban mindhárom összetevő magas szinten érvényesül – tehát a pár magas szintű intimitást él meg, erőteljesen kötődnek egymáshoz, és magas fokon elkötelezettek a kapcsolat fenntartása iránt, illetve a kettejük közti szexuális vonzalom erőteljes – ezt nevezi Sternberg tökéletes szerelemnek.
Szerinte ez az állapot nagyon ritka, és ha kialakul is, az esetek többségében csak rövid távra szól, mivel a szenvedély a hosszú távú kapcsolatokban idővel lecseng.
A legtöbb kapcsolat az életben a három összetevő változatos keveréke, és valahol a tiszta típusok között helyezkedik el. Sternberg szerint a szerelem összetevői különböző szakaszokon mennek keresztül. Egy hosszú távú kapcsolat esetében a szenvedély foka egy idő után elindul lefelé, ugyanakkor az intimitás foka felfelé indul. A szintek tehát folyamatos mozgásban vannak. További nehézség, hogy a másik fél által megélt szintek is változnak, és nem feltétlenül a miénkkel összhangban. Ráadásul személyiségtípustól, kötődési mintázattól, kapcsolati mintáktól, külső hatásoktól és egyéb faktoroktól is függ, hogy a két fél melyik elemet helyezi előtérbe egy kapcsolatban: elképzelhető, hogy míg az egyik inkább szenvedélyt keres, a másiknak az intimitás megélése a fontosabb. Egy sikeres kapcsolat akkor működik jól, ha a párnak sikerül az eltérő igényeiket összehangolnia.